„Nem csak úgy általában kell búzát termeszteni!”

A címben foglalt állítás Lajoskomáromban hangzott el, ahol Raskó György az olasz piacra termelt francia „célbúzák” tervezett termelési integrációját mutatta be leendő partnereinek.

Öt évvel ezelőtt nagyon úgy tűnt, hogy búza reménytelen kultúra Magyarországon, mert ugyan jelentős vetésterülete van, csak éppen üzletileg nincs sok értelme vele foglalkozni, mert legfeljebb annyit hoz, amennyi a költsége. Lajoskomáromban 2004 és 2010 között búzá- ból 5 tonna körüli termésátlagokat értünk el, és felvető- dött, hogy olyan fajtákat kell keresni, amelyek hozama nemcsak potenciálisan, de a gyakorlatban jelentősen magasabb. Baráth János, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője javaslatára – akihez több évtizedes szakmai és emberi kapcsolat fűzött, a hatvanas években mindketten a bencés gimnáziumba jártunk, jóval később a Mexikóban összehozott bennünket a sors – elkezdtünk egy francia fajtával a Soisson-nal dolgozni. Aztán rövid időn belül ajánlott egy másik fajtát az Euclide-et – indította Raskó György, a Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője a Somogy megyei településen a közelmúltban az Isterra Magyarország Kft.-vel és a Granit Agriculture Kft.-vel közösen megrendezett őszi búza fajtabemutatót.

Az Euclide aztán minden várakozásunkat felülmúlta: az elmúlt négy év súlyozott termésátlaga 7095 kilogramm volt. Ez különösen fontos, ha hozzátesszük, hogy a legjobb magyar fajta, a GK Békés, amit sokáig favorizáltunk, a négy év átlagában 6200 kilogrammot adott. Idővel a külpiaci szereplők egyre kevéssé értékelték a GK Békést. Mindenestre az olasz piac, ahová száz százalékban szállítottunk, nem tartott rá igényt. A magyar búza jobb minőségét nem volt hajlandó megfizetni, amely fajtából ráadásul 15 százalékkal kevesebb is termett. Nem úgy az Euclide-et. Hogy mennyire, azt jól jelzi, hogy amikor itáliai partnerünk ünnepélyes gyáravatóján részt vettem, a mi búzánkat őrlő főmolnárral is összefutottam. (Ő fogadja, minősíti, dolgozza fel a „magyar” Euclideet.) Amikor megtudta, ki vagyok, a nyakamba borult és azt mondta: „Csodálatos a búzájuk, úgy várjuk, mint a Messiást!” Mert bár ők is ezzel a búzafajtával dolgoztak, Franciaországból vették, de, hogy összehasonlította a két helyről származó búzát, kiderült, hogy a Magyarországon termelt Euclide rendkívül jó paraméterekkel bír, sőt valamiért jobb, mint az eredeti francia. A magyar Euclide-et javítónak veszik meg: 15 százalékos arányban kever belőle a franciához, és ettől az alveográfos érték (P/L) az előírás szerint alakul (0,4–0,5).

Tavaly ez az Euclide fajta 327 hektár átlagában 9643 kilogrammot adott. Az olaszok a teljes lajoskomáromi termésre igényt tartanak, mert óriási a kereslet a termékeikre, különösen amióta a kínai piacra is sikerült a cégnek (Delser) betörnie reggeliző kekszeivel. A négy évvel ezelőtti kezdeti lépések óta ma már minden búzá- juk francia. A Levante tavaly 7499 kilogrammot adott hektáronként. A durumbúzáért tavaly 220 eurót, az idén 226 eurót fizetnek tonnánként, és Lajoskomáromban ebből is 6 tonna feletti eredményt tudnak elérni, közel 120 hektáron. Raskó György szerint ezeket a célbúzákat legalább 10 százalékkal magasabb áron lehet eladni a malmi búzához képest. Ezért döntöttek úgy, hogy ún. kenyérbúzát nem termesztenek, csak olyat, amit sajátosságai miatt felárral fizet meg a piac.

Nem tudnak eleget termelni
Raskó György idén is járt Olaszországban üzletet kötni, és azzal tért haza, hogy az Euclide-ből jövőre már 12–15 ezer tonnára volna szükség. Most azon törik a fejüket, hogy a környékbeli gazdák bevonásával termeljék meg az igényelt mennyiséget. A vállalkozók felé követelmény, hogy mindegyikük minden tekintetben fegyelmezetten megtartsa ugyanazt a szigorú technológiát. Ez a fajtára, a szaporulati fokra, a vetés idejére, a háromszori műtrágyázásra és a növényvédelemre egyaránt vonatkozik. Ilyen körülmények között az Euclide hektáronként 7–9 tonnás eredményre képes, ami jól eladható – sőt az idei termést már el is adták. A várható hozamok mellett 1200–1400 eurós hektá- ronkénti bevételre számíthatnak a gazdák.

A mai találkozót egyebek között azért szerveztük, mert olasz partnerünk kérésére bővítenünk kellene a vetésterületet, amire Lajoskomárom már nem képes. Vagyis érdekünk fűződik ahhoz, hogy szövetségeseket találjunk. Ha egy tételben tudunk 8–10–15 ezer tonna búzát fölkínálni, egészen bizonyos, hogy mindig prémium árral, tehát felárral tudjuk értékesíteni. S miután ebben a fajtában benne van a 7–8 tonna, ami persze függ az időjárástól, ez azért garanciát ad, hogy aki ezt a búzafajtát veti, és ebbe a termelési integrációba beszáll, annak biztos pénze lesz azon a nö- vényen – összegzett a házigazda Raskó György.

Legkésőbb október 20-ig el kell vetni!
Baráth János, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője ismertetőjében arról tájékoztatott, hogy bár viszonylag kis cégnek számítanak, kevesen ismerik őket, de nagyon stabil háttérrel rendelkeznek.

Az Axereal és a Florimond-Desprez 2003 óta dolgozik közösen a magyar vetőmagpiacon, biztos hátteret nyújtva az Isterra Kft. partnereinek. A Florimond-Desprez egy kétszáz éves családi növénynemesítő vállalkozás, amely a napokban vásárolta meg az egyik legnagyobb francia burgonyanemesítő céget. Az Axereal egy tipikus francia agráripari szövetkezet, 13 000 gazdálkodóval, melynek árbevétele több milliárd euró.

A névadás ötletét az adta, hogy a bizánci időkben az AlDunát Isternek hívták. Az Isterra Kft. azokban az országokban van jelen, amelyek összeköttetésben vannak a Dunával

Az Isterra megalakulása óta nyereségesen működik, 2012 szeptembere óta Kompolton önálló búzanemesí- tési tevékenységet is folytat. A cég nagyon komolyan beruházott a nemesítő programjába azért, hogy termékeit adaptálni tudja az itteni régió igényeihez. Tudatában van annak, hogy francia búzafajtáinak nem erőssége a télállóság, hiszen óceáni klíma alól származnak, KözépEurópa pedig kontinentális éghajlatú. A cég üzletpolitikája a magyar és az európai piac igényeinek megfelelő fajtakínálat kialakítása

Magyarországon 2400 hektáron állítanak elő vetőmagot 22 partnerrel. Ez azt jelenti, hogy 100 hektár alatt szinte nincs partnerük. Baráth János szerint búzáik sikerének egyik titka, a legkésőbb október 20-ig elvégzett vetés.

A nemesítő kollégákkal Közép-Európában tett szemléink során azt tapasztaltuk, hogy például Románi- ában, ahol október 8-án vetettek, az állomány álomszép, de Szerbiában, ahol a vetésre csak november 10. után került sor, ott a legjobb bácskai földeken sem megfelelő a bokrosodás.

Az Isterra Kft.-t a közép-franciaországi Axereal és a Florimond- Desprez cégek alapították a magyar vető- magpiacra való belépéshez. Azóta Magyarország mellett Horvátországra, Szlovákiára, Romániára, Szerbiára és Bulgáriára is kiterjed a cég tevékenysé- ge. Őszi és tavaszi búzát, sörárpát, durumbúzát és őszi tritikálét termelnek. A gabonafélék vetőmagja mellett más növényfajokat is szeretnének felvenni a palettájukra.

Az Isterra Kft. a zárt szaporítási rendszerben szántó- földön előállított vetőmagvakat saját vetőmagüzemeiben dolgozza fel kiemelt partnereinek.

A cég kereskedelmi politikája két alapra épül.

Az egyik az anyacégen belüli vetőmag-értékesítés. Ilyenkor a testvérvállalatokkal együttműködve az előállított végterméket a Granit Agriculture Kft.-n keresztül, rövid fizetési határidők betartásával visszavásárolják.

A másik, amikor az Isterra mezőgazdasági integrátorokon és vetőmag kereskedőkön keresztül szervezi szabadpiaci értékesítését.