Vagont érő búzák sorozata

Június 9-én Nádudvaron a Nagisz Növény Kft és Nagy József családi gazdálkodó földjein országos kalászos gabona és repcebemutatót tartott a Kite Zrt.
A napjainkban újult erővel fellángoló szakmai vitában, miszerint a nagyobb mennyiséget vagy a jobb minőséget preferáljuk inkább, a vállalat azt az álláspontot hangsúlyozza, hogy igenis kell a mennyiség – a minőséggel együtt! A nemzetközi és a hazai kutatóműhelyekben már ott tart a nemesítés, hogy az üzemi és a nagyparcellás kísérletekben is 10 tonnás, vagy akár azt meghaladó termésátlagra képes fajtákat adnak a köztermesztésnek.

Kolop László a vetőmag-kereskedelmi üzletág igazgatója a fajta és a technológia összhangjára hívta fel a figyelmet: ha ezt megteremtjük, akkor nemcsak a szerencsén múlik a siker. Lehet olyan fajtákat választani, amelyek mennyiségben és minőségben is megfelelnek a vásárlói igényeknek. Az újdonságok világszerte megjelentek, és a KITE kiválogatta közülük azokat a gabonákat, amelyeket teljes felelősséggel tudnak ajánlani, a hazai körülmények közé is. a KITE Zrt éppen tíz éve hirdette meg a minőségi Pannon-búza programot, tavaly pedig a nagy termőképességű, 14 százalékos fehérjetartalmat meghaladó és 200-nál nagyobb reológiai értékű búzák termesztését tűzte ki célul.

A nagy termőképességű búza előállításának sarkalatos kérdéseiről Hadászi László fejlesztési és szaktanácsadási igazgató tartott szakmai ismertetőt. Azokról a részterületekről beszélt, amelyeken semmilyen körülmények között nem szenvedhetnek csorbát a szakmai követelmények. Ez a hagyományos termesztéstechnológiától eltér, de ezzel együtt egyszerre háromféle termesztési gyakorlat alakulhat ki ugyanabban az üzemben. Természetesen mindegyiket külön kell kezelni, nem lehet az egyikből vagy a másikból szemezgetni.

A nagy termőképességű őszi búzának nálunk sem lehet más a cél, mint átlagosan 8-10 tonna. Arra kell törekedni, hogy a növényállomány legyen egyöntetű, és hogy az jól bokrosodva menjen a télbe. Az ősz folyamán a búzának nem szabad felnyurgulnia, és ehhez a szakembereknek „kézben kell tartaniuk” az őszt – ugyanis a hektáronként 8-10 tonnás termés lehetősége már ősszel eldől. Az előveteményt illetően előírás, hogy önmaga vagy árukukorica után ne következzen a búza. A belvizesedésre hajlamos területeket hagyjuk ki ebből a programból. Az első adag fejtrágyát olyan korán kell kiadni, hogy a bokrosodás ne álljon le – akár már januárban.

A vetési idő a hibrid búzák esetében szeptember 15-30 közé kell essen, míg a fajtáknál a szeptember 20. és október 5. közötti vetés a kívánalom, és jó, ha már szeptember végéig befejezzük. Oda kell figyelni arra, hogy az elmúlt húsz évben a fagymentes periódus a búza esetében három héttel hosszabb lett. A vetőmaghasználat a hibrid búzák esetében 100 kg alatt legyen hektáronként – 60-80 kg az ajánlott-, a fajtáknál hektáronként 160-200 kg-ot javasolnak. A műtrágyázásnál az alaptrágyánál érdemi nitrogénkijuttatást írnak elő (ez 30-50 kg legyen), foszforból 80-100 kg-ot, káliból 70-100 kg-ot ajánlanak. Szintén javasolják az őszi foszforműtrágyázást.

Az őszi növényvédelem több dologra is kiterjed: védekezni kell a pocok ellen, és pusztítani kell a vírusvektorokat, azaz a levéltetveket és a kabócákat. Az őszi búzában a neonikotionidok továbbra is alkalmazhatók, tehát a rovarölő szeres csávázásról nem kell lemondani. Szükséges a regulátorozás, és a vetésterületek 3-5 százalékán károsító nagy széltippan gyomirtása.

A fejtrágyázást osztottan javasolják végrehajtani. A 140 kg nitrogént 2-3 alkalommal javasolt kijuttatni, az első lehet akár január végén. A második a szárba indulásig történjen meg, ekkor odaadhatjuk az összes nitrogén 80-90 százalékát. A kalászhányáskor kijutatott fejtrágya minőség javító hatású.

A tavaszi regulátorozás nem maradhat el. Ehhez megvannak a megfelelő készítmények, három különböző is, de tudni kell, hogy az egyes szerek használatának nagyon pontos fenológiai időpontja van. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, és az optimális időt elvéti, az csak a termelési költségét növeli. A kórokozók és a kártevők elleni védekezésben az a cél vezesse a gazdát, hogy az asszimilációs felületet megóvja. Ehhez kell a gombabetegségek és a vetésfehérítő ellen két-háromszori vegyszeres kezelés. Végezetül ne feledjük, hogy akkor járunk el helyesen, ha mindent optimális időben végzünk, az aratást is. (Avar László)