Kovács József

KÉRCSAGRO Mezőgazdasági Szövetkezet, Hernádkércs

Szövetkezetünk Északkelet-Magyarországon a Hernád völgyében (600 ha) és a Szerencsi dombságon (1150 ha) gazdálkodik (1. táblázat).

Növény/Év201220132014
Őszi repce-229232
Őszi búza488416378
Őszi árpa--105
Tavaszi árpa448353393
Kukorica430378359
Napraforgó377346274
Zab1928-
Összesen176217501741

A sörárpa az utóbbi 25 évben mindig a legjelentősebb növényeink közé tartozott, termesztéséhez kiválóak a talajadottságok (2. táblázat).

Év

Terület (ha)

Bruttó átlagtermelés (t/ha)
20112995,1
20124484,5
20133533,7
20143936,0

A Szerencsi-dombságon a klimatikus tényezők is megfelelőek. Az átlagosnál kicsit hűvösebb, szelesebb az időjárás, a csapadék mennyisége az utóbbi években 600 mm/év körül alakult (3-4. táblázat).

ÉvCsapadékmennyiség (mm)
20101072
2011468
2012464
2013673
2014 (I-XI. hó)583
ÉvCsapadékmennyiség (mm)
1987-1996483
1997-2006555
2007-2014612

A termesztés szempontjából a klimatikus tényezők közül az egyik legfontosabb a csapadék. Amint a talajra rá lehet menni, a tavaszi árpát vetni kell. Az időjárás szempontjából kritikus az I-III. hó csapadékellátottsága és e három hónap havi átlaghőmérséklete (5. táblázat).

ÉvCsapadékmennyiség (mm)
2010118
201169
201263
2013218
2014104

2013-ban a márciusig lehullott nagy mennyiségű csapadék és a tavaszi jelentős lehűlés több mint egy hónappal kitolta a vetés idejét (április 15-20.). A késői vetés meg is látszott a termésátlagon és a minőségen (3,7 t/ha, magas fehérjetartalom – 13,0 % körül). 2014-ben idejében el tudtunk vetni az árpát (március 4. és 9. között), a termésátlag 6,0 t/ha, a fehérjetartalom 9,5-10,2 körül alakult.

A tavaszi árpa termesztéstechnológiája

A sörárpatermesztés a terület kiválasztásával kezdődik. Mi elsősorban a Szerencsi-dombság barna erdőtalajait részesítjük előnyben, nem vetünk tavaszi árpát a Hernád völgyében lévő kötöttebb területekre. (Nem beszélve a gyakori árvizekről, amelyek egy tavaszi árpa táblákban sokkal nagyobb kárt tudnak tenni, mint a kukorica vagy a napraforgó esetében.)

Az elővetemény változatos, legjobb napraforgó, kukorica után, de például 2014-ben a terület felén önmaga után vetettünk árpát.

A barna erdőtalajok kötöttsége 3840 KA, pH-értéke 5,5-6,5, humusztartalma 1,8-2,3 %, foszforhiányosak, viszont káliummal jól ellátottak.

A talajmunka tarlóhántással kezdődik, a terület betakarítása után minél hamarabb könnyűtárcsa+hengert alkalmazunk; ha a talaj nedvessége nem teszi lehetővé a henger használatát (beragad), akkor inkább kivárjuk a megfelelő talajállapotot. Nagyon fontos betakarításkor a szalma alapos leszecskázása, egyenletes szétterítése. A rosszul szétterített szalma a mezei pockok „melegágya”, ez a probléma sajnos újra aktuális. Tavaszi árpa alá minden esetben őszi mélyszántást (30-35 cm) végzünk. A mélyszántást a tél beállta előtt könnyűtárcsával zárjuk, ilyenkor már nem kell henger. A talaj egyenletesebben ülepszik, a rögök kisebbek lesznek. Tavasszal, amint rá lehet menni a területre, kombinátorozunk, amellyel egy menetben folyékony nitrogént szórunk ki, és 8-10 cm mélyen bedolgozzuk.

Tápanyag-pótlás: A sörárpának szánt árpa tavasszal 50 kg/ha, a vetőmagnak vetett (kukorica, napraforgó után) 65-70 kg/ha nitrogént kap, hatóanyagban számolva. A tavaszi árpáink alá kálium- és foszfor-műtrágyát nem adunk. A folyékony Nikrolban háromféle formában jelenlévő nitrogén-hatóanyag kielégíti a növény azonnali (NH4+, NO3–), illetve hosszú távú (NH2–) nitrogénigényét is. Az ammónium, a nitrát és az amid aránya 1:1:2. A folyékony nitrogén esetén egyenletesebb a kijuttatás, a talajkolloidokhoz gyorsabban kötődik, kisebb az össze- és elmosódás veszélye.

A vetés: JD 740A vetőgéppel történt. Nagyon fontos a művelet egyen
letes mélysége (4-6 cm mélyen vetünk), a vetőgép keréknyomában mélyebbre állítjuk a vetőelemeket a taposás miatt. 2014-ben korán el tudtunk vetni, ezért a magmennyiséget visszavettük (180-190 kg/ha), amely 3,6-3,8 millió magmennyiségnek felelt meg hektáronként.

Növényvédelem: Csávázásra tebukonazol hatóanyagú csávázószert, a Gizmo 60 FS-t, vetőmagvak esetében a protiokonazol + tebukonazol hatóanyagot tartalmazó Lamardor 400 FS-t használjuk.

Kártevők ellen: Ebben az évben sem úsztuk meg a két rovarölő szeres kezelést. Elsőre a jelentős földibolha kártétel miatt a hosszabb hatástartamú és gázosodó klórpirifosz + cipermetrin hatóanyagokat tartalmazó Nurelle-D-t, míg második kezelésre vetésfehérítő lárva ellen az olcsó, eszfenvalerát hatóanyagot tartalmazó Sumi-Alfa-t használtuk. A gyomirtás legfontosabb szempontjai: ne befolyásolja az árpa fehérjetartalmát (nem használható hormonhatású herbicid), ne legyen az utóveteményre hatása (általában repcét vetünk árpa után), széles hatásspektruma legyen, a kultúrnövény két szárcsomós állapotáig fel lehessen használni, az ALS-inhibitortoleráns napraforgó hibridek árvakelését is jó hatékonysággal irtsa. Tribenuron-metil + tifenszuronmetil + fluroxipir-metil hatóanyagokat tartalmazó Granstar Superstar gyomirtó szert használtunk. Vetőmagtermesztésben a kitűnő vadzabirtó pinoxaden + floraszulam + cloquintocet-mexylt tartalmazó Axial One herbicidet juttattuk ki; a vadzabirtó hatása mellett hatékony a kétszikűek ellen is.

Gombabetegségek: Lisztharmat, és helmintosporium ellen az első kezelés a tünetek észlelésekor a propikonazolt tartalmazó Bumper 25 EC-vel történt, második kezelés pedig a protiokonazol + spiroxamin + tebukonazolt tartalmazó Falcon Pro-val, illetve vetőmagban az azoxistrobin + ciprokonazolt tartalmazó Amistar Xtra-t használtuk. A fajtakísérletben a 2014-ben engedélyezett azoxistrobin + tebukonazol hatóanyagú Tazer Kombi fungiciddel védekeztünk; meg voltunk vele elégedve. 2014-ben erős lisztharmatfertőzést észleltünk mindkét fajtán, de a Malz-on a fertőzés erősebb volt. Gombaölő szeres kezeléskor törekszünk a lehető legjobb fedettség elérésére, kettős, lapos sugarú fúvókát (04 méretűt) használtunk.

Betakarítás: A tavaszi árpa betakarítása 14,0 % nedvességnél kezdődik, ettől több nem lehet, csak kevesebb. A betakarítás napi kezdete legalább egy órával később van, mint a búzánál és az esti befejezése egy órával korábban.

A tavaszi sörárpa ára a nagyobb termés és a jó minőség miatt az előző évek áraitól gyengébb volt, 4953000 Ft/t, ami még így is jóval magasabb, mint a takarmányárpaé (3738000 Ft/t).

A fajtakísérletekből 3 fajta paramétere emelkedik ki, ezek a Grace, Malz, Concerto. E három közül szövetkezetünk a Grace és a Malz fajtákból 125 ha-on állít elő vetőmagot. Jelenleg a hazai malátaipar a következő fajtákat részesíti előnyben: Malz, Grace, Concerto, Traveller, Scarlett (6. táblázat).

FajtaTermésátlag (t/ha)Osztályozottság (%)Fehérje (%)A fajtatulajdonos képviselője Magyarországon
201220132014201220132014201220132014
Malz5,285,026,1080,478,387,010,111,110,0Isterra Magyarország Kft.
Grace6,135,325,6086,782,292,010,711,110,1Isterra Magyarország Kft.
Concerto5,024,906,0086,683,091,09,911,410,1Isterra Magyarország Kft.
Scarlett4,484,875,4085,280,491,010,111,410,0Raiffeisen-Agro Magyarország
Traveler--5,90--94,0--10,0Isterra Magyarország Kft.
Prestige5,54--88,4--9,9--Isterra Magyarország Kft.
Pasadéna4,84--64,3--11,0--KRF Gyöngyös Fleischmann Rudolf Kutató Intézet

Egyre nagyobb területen (főleg Dunántúlon) hódít a tavaszi árpa őszi vetése. 2014 őszén 120 tonnát fémzároltunk, amely mennyiséget meg is vásárolták és tudomásom szerint el is vetették. Mi is 5 ha-on kísérletezünk ezzel az új technológiával.

A malátagyárak növekvő igényeinek kielégítésére 2013-ban elkezdtük az őszi sörárpa termesztését 105 ha-on, ebből 20 ha-on vetőmagot termeltünk.

Az őszi sörárpa-fajták mennyiségének és minőségi mutatóinak megismerése céljából fajtakísérletet végeztünk (7. táblázat).

FajtaTermés (t/ha)Fehérje (%)Osztályozottság (%)A fajtatulajdonos képviselője Magyarországon
Etincel6,98,877Isterra Magyarország Kft.
Casanova6,79,389Isterra Magyarország Kft.
Vanessa5,49,893Raiffeisen-Agro Magyarország

Őszi árpa termesztéstechnológiája

Az őszi árpa előveteménye napraforgó volt, könnyűtárcsa+henger után tárcsás talajlazítót (Simba) használtunk, a tárcsa 20-22 cm, a lazító 26-28 cm mélyen dolgozott. Vetés előtt újra könnyűtárcsa+hengert használtunk, de csak 8-10 cm mélyen.

Tápanyag-pótlás: A talajvizsgálatokra alapozva terveztük. Talajaink foszforhiányosak és káliummal jól ellátottak, ezért úgy döntöttünk, hogy ezen az őszön az őszi vetésű növények kálium-utánpótlásban nem részesülnek. Az őszi árpa 34 kg/ha nitrogént és 92 kg/ha foszfort kapott hatóanyagban számolva.

Vetés: Október 2-3-án végeztük 200 kg/ha magmennyiséggel, ami 4,0 millió csíra/ha-nak felelt meg. Az elvetett mag száraz talajba került, a kelés a későn érkező csapadék miatt elhúzódott.

Növényvédelem: A vírusvektorok ellen rovarölő szeres csávázószereket használtunk, az imidakloprid + tebukonazolt tartalmazó Nuprid Max-ot, illetve egy másik tételt pedig a klotianidin + imidakloprid + protiokonazol + tebukonazolt tartalmazó Yunta Quatro-val csáváztuk, mindkét készítmény hatékonyan megvédte az állományt a levéltetvektől és a gabonakabócáktól. Az enyhe ősz miatt már kora tavasszal (március 18.) védekezni kellett rinhospóriumos levélfoltosság és helmintospóriumos levélfoltosság ellen, azoxistrobin+ciprokonazolt tartalmazó Amistar Xtra-t használtunk.

A gombaölő szerrel egy menetben 2,0 l/ha Amalgerol lombtrágyát is kiadtunk. Fejtrágyázást március 4-én végeztünk folyékony Nikrollal, 55 kg/ha hatóanyagot juttattunk ki, a száraz tavasz miatt a fejtrágya hasznosulása alig volt tapasztalható. A növényen szemmel látható volt a csapadék- és nitrogénhiány. Úgy döntöttünk, hogy április elején kiegészítésként még adunk nitrogént, 12 kg/ha mennyiséget szórtunk ki folyékony formában. A sörárpa minőségét meghatározó nitrogén mennyisége így már tavasszal elérte a 67 kg/ha hatóanyagot. A második fejtrágya kiadásának volt kockázata, de abból indultunk ki, hogy az első fejtrágya mennyisége alig hasznosult.

Gyomirtást április 5-én végeztünk Granstar Super 50 SX-szel. Rovarkártevők ellen csak szegélykezelést végeztünk a gyomirtással egy menetben. A helmintospórium ellen még egyszer védekezni kellett május 2-án, propikonazolt tartalmazó Bumper 25 EC-vel.

Betakarítás: Az őszi árpa betakarítását június16-án kezdtük. Sörárpának és vetőmag árpának is Casanova fajtát takarítottunk be, a 105 ha átlaga 6,16 t/ha. A sörárpának szánt árpa 90 %-a sörárpa minőség lett, a vetőmag mennyiségével és minőségével is meg voltunk elégedve. Az eladott mennyiségnél 50 %-kal több volt az igény, ezért 2014 őszén növeltük a Casanova vetőmag területét 40 ha-ra. A hazai malátaipar a kísérletben szereplő fajtákat (Etincel, Casanova, Vanessa) részesíti előnyben. Az őszi sörárpa ára 44-48.000 Ft/t között mozgott.

Fajtakérdés az őszibúzatermesztésben

Úgy vélem sörárpát már tudunk termelni, de az elmúlt években az őszi búza termésátlagában nem sokat léptünk előre (5,0-6,0 t/ha).

Jelenleg Magyarországon az EUlista alapján közel 2000 fajtát lehet termeszteni, ebből kiválasztani azt a 2-3 fajtát, amely az elképzeléseinknek is megfelel, nem egyszerű.

Milyen irányt válasszunk? A menynyiséget helyezzük előtérbe vagy a minőséget, vagy van köztes megoldás?

Északkelet-Magyarországon jelenleg a takarmánybúza ára 38-40.000 Ft/t, az euro búzáé 45-47.000 Ft/t, a malmi búzáé 47-49.000 Ft/t, ebből látható, hogy sajnos nincs megfizetve a minőségi búza.

Elsődleges szempont az 1 ha-on előállított eredmény.

A feltett kérdésre megválaszolására jelentősebb területen egy fajtakísérletet állítottunk be, melyet magyar, francia és osztrák fajtákkal végeztünk (8. táblázat).

FajtaTerület (ha)Termésátlag (t/ha)Fehérje (%)Sikér (%)A fajtatulajdonos vagy képviselője
Cellule3,679,58,917,5Isterra Kft.
Solehio3,679,39,019,2Tradisco Kft.
MV Kolomplos3,678,59,722Martonvásár
Lupus2,757,611,624,9KITE
Farmeur0,217,58,217,8Isterra Kft.
Cornélius3,677,511,525,2Primag Kft.
GK Berény3,677,49,920,1GK Szeged

Egyértelművé vált, hogy ezek a fajták megfelelő technológiával már „tudnak” 7,5-9,5 t/ha-t. A kísérletben szereplő fajták minőségének mutatói azonban lényegesen elmaradnak a fajtaismertetőkben ismertetett paraméterektől.

Mi lehet az oka? Két okra gondolok. Az egyik az időjárás. A kísérleti területen a betakarítás előtt egy héttel 5 nap alatt 66 mm esőt kaptunk. A másik a tápanyag mennyisége és a kiadás időpontja. A tavaszi fejtrágyázás során 92 kg/ha nitrogén hatóanyagot juttattunk ki folyékony formában. Ez két menetben történt, március 3-án 70 kg/ha-t és 20-án 22 kg/ha-t, a gyomirtással egy menetben.

Az első adag nitrogén csak 22 nap múlva kapott csapadékot, így jelentős lehetett a veszteség. A fajtatulajdonosok ajánlásai alapján ahhoz, hogy ezek a fajták 8-9 t/ha termést hozzanak megfelelő minőségben, tavasszal 120-140 kg/ha nitrogén hatóanyag szükséges. A másik a kijuttatás időpontja. Jelenlegi technológiánkkal nem oldható meg a kalászolás előtti nitrogén kiadása a jelentős perzselés veszélye miatt, pedig kalászolás előtt 30-50 kg/ha nitrogén hatóanyag a minőségen sokat javítana.

Újra felteszem a kérdést: melyik a helyes irány? Szövetkezetünk csak árutermeléssel foglalkozik, jelenlegi célunk a stabil euro minőségű (2628 sikér, minimum 12 % nyersfehérje-tartalom) búza termesztése. A kísérletben szereplő fajták (a fajtatulajdonosok szerint) megfelelő tápanyag-ellátottság mellett, mindegyike képes erre a minőségre, némelyik még ennél jobbra is.

Ezek után adott a feladat, a technológián változtatni és kiválasztani azt a 2-3 fajtát, amely több év átlagában is hozza a célként kitűzött mennyiséget és minőséget.