Termesztési technológiaŐszi árpa

Talajigény: Azok a talajtípusok megfelelőek, amelyek alacsony nitrogénszolgáltató képességűek, vízgazdálkodásuk jó. Kerülni kell a 2,5 % humusztartalom feletti talajokat, mert csapadékos évjárat esetén nitrogén műtrágyázás nélkül is meghaladhatja a fehérjetartalom a malátagyárak által megkövetelt maximum 11,5 %-ot.

Előveteményigény: Nem jó elővetemények a pillangósok és a hüvelyes növények N-gyűjtő képességük miatt, ugyanis a túlzott N-ellátás miatt a sörárpa fehérjetartalma magasabb lesz a kívánatosnál és megnő a megdőlés kockázata. Jó elővetemények a repce, mák, burgonya és a silókukorica, napraforgó.

Talaj- és előveteményigény

Az őszi árpát rendszerint korán lekerülő elővetemény után vetik. Talajművelése már az elővetemény lekerülésekor elkezdődik. Alapvető szempont a nedvesség megőrzése a talajban, figyelembe véve, hogy az őszi árpa a mély alapművelést nem igényli. Száraz időszakban a nyári szántás kerülendő, helyette inkább a forgatás nélküli talaj előkészítési módszereket kell alkalmazni, a talajt minden munka művelet után le kell zárni.

Talajelőkészítés

Vetésidő: Fontos az optimális vetésidő meghatározása, optimális az október 1-20. közötti időszak. Korábbi vetés nem javasolt, különösen száraz, meleg időjárás esetén, mivel nagy levéltetű és a vírusfertőzés veszélye. Korai vetés esetén javasolt a rovarlőszeres csávázószerek használata.

Vetőmag mennyiség: az optimális mennyiség 3,5-4 millió csíra hektáronként (200 – 220 kg/ha). Ezt a mennyiséget lehet, illetve szükséges emelni 15 -30 %- kal kedvezőtlen feltételek, például nem megfelelő a talaj előkészítés, heterogén és száraz magágy vagy késői vetés esetén. 4,0 millió csíra/ha-nál nem tanácsos magasabb vetőmagnormát használni, a későbbi állomány megdőlés elkerülésének érdekében. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől és a nedvességtől függően 3-5 cm.

Vetés

A sörárpa termesztés tápanyag utánpótlási rendszere eltér a normál árpatermesztés technológiájától. A kijuttatott N-hatóanyag mennyiséget csökkenteni kell, mivel a sörárpa fehérjetartalma nem haladhatja meg a 11,5 %-ot. A sörárpa minőség eléréséhez 70-100 kg /ha N-hatóanyag elegendő. Összes N hatóanyagot tavasszal, a lehető legkorábban kell kijuttatni. Ne adjunk nitrogént az első nódusz megjelenése után

Javaslatok a sörárpák műtrágyázáshoz:

1. javaslat:

  • Vetés előtt: kb.70 kg P és K. Nem tanácsos nitrogént kijutatni, a vetéssel egy időben vagy csak nagyon keveset.
  • Márciusban: amikor a kalászkezdemény 1 cm vagy egy kicsit korábban, 80 kg /ha N-hatóanyag kijuttatása javasolt.

2. javaslat

Vetéskor: nem adunk ki műtrágyát

  • tavaszi fejtrágyázás: 50 kg/ha N-hatóanyag
  • tavaszi fejtrágyázás: 30-50 kg/ha N-hatóanyag
  • a nitrogén mennyiségét csökkenteni kell, ha a talaj tápanyagban – humuszban gazdag
Tápanyagutánpótlás

Gyomirtás: Ősszel a T1-es egy – és kétszikű gyomok (Stellaria sp., Veronica sp.), tavasszal inkább a T2-es és T3-as gyomok (Galium sp., Raphanus raphanistrum, Sinapis sp.) jelentenek problémát. Az áttelelő, egyszikű gyomnövények ellen az ősszel és tavasszal egyaránt kijuttatható klórtoluron és izoproturon, traszulfuron (karbamid típusú gyomirtó szerek) hatásosak. Szelektíven a vadzabfajok elpusztítására szolgál a flamprop-izopropil és a difenzokvát (heterociklikus vegyület hatóanyagú gyomirtó szerek). Az ellenálló gyomok ellen - pl. kamillafélék - dikamba és flurenol (halogénsav-származék, savamid és anilid hatóanyagú gyomirtó szerek) tartalmazó kombinációk szükségesek.

Regulátorok használata: Az őszi sörárpák érzékenyek lehetnek a megdőlésre, különösen nedves időszakban. Az őszi sörárpa esetében a Moddus (trinexapac-etil) használata az ajánlott, Cycocel (klórmekvát) hatástalan árpa esetében. A kijuttatást egy nóduszos állapotban kell elvégezni. Kiadandó mennyiség meghatározásakor figyelembe kell venni a növény fejlettségét, a hőmérékleti viszonyokat és a tápanyag ellátottságot. Éjszakai fagyok és száraz viszonyokesetén ne juttassuk ki.

Gombaölőszerek használata

Fő betegségek: Helminthosporium és a Rhynchospsorium és a gabonalisztharmat

Főbb irányelvek:

  • Zászlós levél megjelenése előtt szükséges a területek rendszeres ellenőrzése.
  • Legalább 1 gombaölőszeres kezelés elvégzése feltétlenül javasolt, mint minimális követelmény a zászlóslevél megvédésére a kalászhányás előtt (kb. május közepén-végén).
  • Ha nagy a fertőzés elterjedésének a veszélye (időjárás, elővetemény) feltétlenül 2 kezelés ajánlott. Az első a növény egy és két nódusz közötti fenofázisában, a második, a zászlós levél megjelenésekor.

Javasolt gombaölőszerek:

  • triazolok: elég jók (hatóanyagok: epoxyconazol, ciprodinil, fluzilazole, tebuconazole, fenpropimorphe ). Epoxyconazole és a ciprodinil –hatóanyagok készítményeinek hatása látszik jónak az őszi sörárpánál.
  • strobilurinok: szintén ajánlott. Őszi sörárpánál a piraclostrobine és a picoxystrobine a leghatékonyabb, azoxistrobine szintén használható és csökkenthető a dózis a betegség intenzitásának függvényében, de költségesebb. Prothioconazole (Prosaro) jó eredményt mutat az árpában.

1. kezelési javaslat - biztonságos, de költségesebb: két gombaölőszeres kezelés.

  • Első permetezés: az első nódusz megjelenésénél, általában április közepén
  • Második permetezés: a zászlóslevél megjelenésekor, általában 5 héttel később

2. kezelési javaslat, olcsóbb, de kockázatosabb

Folyamatos ellenőrzés mellett - ha nincs fertőzés - akkor a védekezés csak a zászlóslevélre koncentrálódik.

Rovarok elleni védekezés

Tavasszal a bokrosodás időszakában szükséges lehet a vetésfehérítő elleni védekezés, egy egyszerű rovarlőszeres kezeléssel elvégezhető. A kalászhányás-virágzás időszakától szükséges lehet a vetésfehérítő, poloskák, szipolyok elleni védekezés.

Növényvédelem

A betakarítást teljes érésben, 14 % körüli szemnedvesség tartalomnál kezdjük el. Fontos az aratás optimális időben történő kezdése, mert megkésett aratás esetén megnő a megdőlés és a kalásztörés veszélye, nő a pergési veszteség és a beltartalmi mutatók is romlanak.

Betakarítás