Termesztési technológiaTavaszi árpa

Talajigény: A sörárpa középkötött, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, főként cukorrépatalajokon termeszthető. Hagyományosan a cukorrépa utónövénye, mivel termőhelyi igényük több szempontból hasonló. A mésszel jól ellátott talajok alkalmasak a sörárpa termesztésére. Megfelelő tápanyag utánpótlás esetén gyengébb adottságú talajok is alkalmasak a sörárpa termesztésére. A hideg, savanyú, erősen kötött agyag, vagy laza homok és láptalajok a sörárpa termesztésére alkalmatlanok.

Előveteményigény: A sörárpa fokozottan érzékeny az előveteményekre. A tavaszi árpa rövid tenyészideje miatt a rossz előveteményt nehezen bírja. Legjobb előveteménye a cukorrépa, ami jó kultúr állapotban, N-ben viszonylag gyengén ellátottan, általában gyommentesen hagyja vissza a talajt. Jó elővetemények silókukorica és a burgonya, amelyek után jó talajt lehet készíteni, valamint a napraforgó, korán lekerülő kukorica.

Nem jó elővetemények a pillangósok és a hüvelyes növények N-gyűjtő képességük miatt, ugyanis a túlzott N-ellátás miatt a sörárpa fehérjetartalma magasabb lesz a kívánatosnál és megnő a megdőlés kockázata.

Talaj- és előveteményigény

A talaj előkészítése során a legfontosabb cél a téli csapadék megőrzése a talajban, valamint a vetőágyat a lehető legjobb minőségben előkészíteni. A korai vetés egyik előfeltétele az őszi szántás. A tavaszi árpa a túlságosan mély őszi szántást nem igényli. A mélyszántást vagy lazítást inkább az elővetemény kapja. A szántást minden esetben célszerű elmunkálni. Tavasszal a lehető leghamarabb magágykészítés (pl. kombinátorral) és vetés következik. A tárcsás művelés az erőteljes szárító hatás miatt kerülendő.

Talajelőkészítés

Vetésidő: Vetése során legfontosabb az optimális, korai vetésidő betartása (vetését csak a mák és borsó vetése előzi meg). A vetést lehetőleg február végén, március elején végezzük el. A tavaszi árpa 2-4 Cº-on már biztonságosan csírázik. Áprilisban már nem célszerű elvetni a tavaszi árpát.

Vetőmag mennyiség: az optimális mennyiség 3,5-4,0 millió csíra hektáronként (200 – 220 kg/ha). Ezt a mennyiséget lehet, illetve szükséges emelni 15 -30 %- kal kedvezőtlen feltételek, például nem megfelelő a talaj előkészítés, heterogén és száraz magágy vagy késői vetés esetén. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől és a nedvességtől függően 3-5 cm.

Vetés

A sörárpa termesztés egyik kulcseleme a tápanyag visszapótlás, elsősorban a N műtrágyázásnak van nagyon fontos szerepe a megfelelő minőség kialakulásában. Mivel a sörárpa fehérjetartalma nem haladhatja meg a 11,5 %-ot, a kijuttatott N-adagot korlátozni szükséges. Ennek megfelelően a sörárpa átlagos műtrágya igénye:

  • N: 50-80 kg/ha
  • P: 46 kg/ha
  • K: 140 kg/ha

A kijuttatandó N mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni az alábbi tényezőket:

  • elővetemény: az elővetemény által visszahagyott N mennyisége (pillangósok, hüvelyesek)
  • a talaj humusztartalma: a kijuttatandó N mennyisége a talaj humusztartalmával fordítottan arányos
  • csapadék mennyisége: szárazabb évjáratban illetve szárazabb termőhelyen általában magasabb a fehérjetartalom.

A talajvizsgálat segít a tápanyag meghatározásban (P, K)

  • Vetés időszak: 40-70 kg/ha P és K + 30-50 kg/ha N
  • Vetés után: 15-21 nappal a vetést követően 20-40 kg/ha nitrogén hatóanyag,

Fontos: Bokrosodás után adott nitrogén veszélyes a fehérje tartalomra!

Nitrogén kísérletek:

1., Kötött agyag talaj, öntözetlen terület:

Kijuttatott N hatóanyag

mennyisége (kg/ha)

Összes N.

(kg/ha)

Termés

(t/ha)

Fehérje-

tartalom (%)

50+10

60

5,4

10,0

50+40

90

5,5

11,1

50+70

120

5,7

12,4

50+100

150

5,7

13,9

A megnövelt N-adag kis hatással volt a termésre de megnövelte a fehérje mennyiségét.

2., kísérlet: Mély üledékes talaj, 11 év (1991 -2002), 8 parcella

N hatóanyag

(kg/ha)

Termés
(t/ha)

Különbség

(t/ha)

Fehérje
(%)

60

5,0

9,7

90

5,6

+0,67

10,2

120

6,1

+1,1

10,8

150

6,3

+1,3

11,4

3., Kísérlet: 11 év (1991 -2002), 9 parcella, agyagos vályog talaj

N hatóanyag

(kg/ha)

Termés
(t/ha)

Különbség

(t/ha)

Fehérje
(%)

90

5,7

9,6

120

6,1

0,4

10,5

150

6,3

0,6

11,1

A nitrogén adag növelésének nincs gazdasági hozadéka.

A tervezett termésszintnek megfelelő N-adagot meghaladó N mennyiség kijuttatása rontja a sörárpa fizikai és beltartalmi mutatóit (csökken az ezerszemtömeg, a hektolitertömeg, a kihozatal, romlik a malátázhatóság, valamint nő a nyersfehérje tartalom

A sörárpa foszfor és kálium trágyázása a többi kalászos gabonáéhoz hasonló. Fontos a tápelemek megfelelő arányú kijuttatása.

Tápanyagutánpótlás

Gyomirtás: A tavaszi árpában a T2-es és T3-as gyomok (Galium sp., Raphanus raphanistrum, Sinapis sp.)jelentenek problémát, melyek együtt csíráznak a tavaszi árpával. A T1-es gyomok utókelés esetén okozhatnak gondot. Az ősszel és tavasszal egyaránt kijuttatható klórtoluron és izoproturon, traszulfuron (karbamid típusú gyomirtó szerek) hatásosak. Szelektíven a vadzabfajok elpusztítására szolgál a flamprop-izopropil és a difenzokvát (heterociklikus vegyület hatóanyagú gyomirtó szerek). Az ellenálló gyomok ellen - pl. kamillafélék - dikamba és flurenol (halogénsav-származék, savamid és anilid hatóanyagú gyomirtó szerek) tartalmazó kombinációk szükségesek.

Regulátorok használata: A tavaszi sörárpák érzékenyek lehetnek a megdőlésre, különösen nedves időszakban. Az tavaszi sörárpa esetében a Moddus (trinexapac-etil) használata az ajánlott, Cycocel (klórmekvát) hatástalan árpa esetében. A kijuttatást egy nóduszos állapotban kell elvégezni. Kiadandó mennyiség meghatározásakor figyelembe kell venni a növény fejlettségét, a hőmérsékleti viszonyokat és a tápanyag ellátottságot. Éjszakai fagyok és száraz viszonyok esetén ne juttassuk ki.

Gombaölőszerek használata

Fő betegségek: levélfoltosságok (Helminthosporium, Rynchospsorium), a gabonalisztharmat és a rozsdabetegségek

A védekezés főbb irányelvei:

  • A zászlós levél megjelenése előtt szükséges a területek rendszeres ellenőrzése.
  • Legalább 1 gombaölőszeres kezelés elvégzése feltétlenül javasolt, mint minimális követelmény a zászlóslevél megvédésére a kalászhányás előtt.(kb. május közepén-végén)
  • Ha nagy a fertőzés elterjedésének a veszélye (időjárás, elővetemény) feltétlenül 2 kezelés ajánlott. Az első a növény egy és két nódusz közötti fenofázisában, a második, a zászlós levél megjelenésekor.

Javasolt gombaölőszerek:

  • triazolok: elég jók (hatóanyagok: epoxyconazol, ciprodinil, fluzilazole, tebuconazole, fenpropimorphe ). Epoxyconazole és a ciprodinil –hatóanyagok készítményeinek hatása látszik jónak az őszi sörárpánál.
  • strobilurinok: szintén ajánlott. A piraclostrobine és a picoxystrobine a leghatékonyabb, azoxistrobine szintén használható és csökkenthető a dózis a betegség intenzitásának függvényében, de költségesebb. Prothioconazole (Prosaro) jó eredményt mutat az árpában.

Rovarok elleni védekezés

Tavasszal a bokrosodás időszakában szükséges lehet a vetésfehérítő elleni védekezés, egy egyszerű rovarlőszeres kezeléssel elvégezhető. A kalászhányás-virágzás időszakától szükséges lehet a vetésfehérítők, poloskák, szipolyok elleni védekezés.

Növényvédelem

A betakarítást teljes érésben, 14 % körüli szemnedvesség tartalomnál kezdjük el. Fontos az aratás optimális időben történő kezdése, mert megkésett aratás esetén megnő a megdőlés és a kalásztörés veszélye, nő a pergési veszteség és a beltartalmi mutatók is romlanak.

Betakarítás