Őszi árpa

Az őszi kalászosok termesztéstechnológiája nagyon sok tényezőben átfedést mutat. Ezért a következő oldalon csak azokat az elemeket emeljük ki, amelyek az árpára jellemzőek.


Vetés

A hosszú nappalokra az árpa még erősebben reagál, mint a búza, ezért nem szabad szeptember vége előtt elvetni. Egy hosszú őszi vegetatív időszak és enyhe tél során túlbokrosodik és könnyen megbetegszik. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a vírusvektorok elleni védelemre is, ami a túl korai vetésnél fokozott problémát jelenthet. A legkésőbbi vetési időpontot a kultúra rövidnappalos feltételek mellett elért minimális fejlettségéhez szükséges idő határozza meg. A magashozamú árpának novemberben el kell érnie a 6 leveles állapotot. Ez teszi lehetővé a növényenkénti 3-4 hajtás kifejlődését. Minden olyan hajtás, ami a rövidnappalos időszak alatt fejlődött és 3 levele van, lesz olyan erős, hogy kalászt növesszen. Az ajánlott csíraszám az Isterra fajtáknál 3,6-4,2 csíra/ha, ami 180-210 kg/ha vetőmag mennyiséget jelent.

 

Csávázás, gombaölőszeres védekezés

Az őszi árpánál is nagyon fontos az erős vigorral rendelkező, csávázott fémzárolt vetőmag használata. A gyors kelés az egészséges állomány fenntartásához, ezáltal a maximális termés eléréséhez több hatóanyagú csávázószert használunk. Mindezek mellett javasolt a fluxapiroxad hatóanyag felvitele is a vetőmagra. Ez a hatóanyag a hosszú hatástartamának köszönhetően helyettesítheti az első lombvédelmet. Az árpa legjelentősebb betegségei a hálózatos levélfoltosság és a ramuláriás levélfoltosság. Ezek ellen a zászlóslevél kiterülésekor javasolt védekezni.

A hagyományos technológiának nem része, de javasolt az árpa kalászvédelme is. A kalászfuzárium ellen hasonlóan a búzánál teljes virágzásban védekezzünk. A toxinmentes termés nemcsak az állattenyésztésnek fontos, hanem az árpa ipari feldolgozása során is. Ebben a folyamatban a feldolgozás során keletkező termékek egy része is a takarmányozásba kerül, a folyamat során feldúsul a káros anyag, ezáltal nem lesz megfelelő az állattenyésztés számára.

 

Tápanyag utánpótlás

Az őszi műtrágyázás – erősen függ az előveteménytől Az őszi árpának már ősszel is szüksége van a tápanyagokra, ha az elővetemény szármaradványai még nem bomlottak le, egy kevés nitrogén műtrágya, 30 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatása szükséges. Az első tavaszi fejtrágyázás általában a legfontosabb a minél magasabb terméshozam elérésének érdekében. Ez 50-80 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget jelent. A második fejtrágyázás körülbelül négy héttel az első tavaszi kijuttatás után, a szárbaindulás elején aktuális. A második adag, 40-60 kg/ha nitrogén hatóanyag, az első dózis mennyiségéhez igazodik. A szemnövekedés optimalizálása és a fehérjeszintézis növelése érdekében az intenzív évjáratokban különösen fontos lehet, egy további 30-40 kg nitrogén hatóanyag hektáronkénti kijuttatása a virágzás kezdetén.

 

Növekedés szabályozás

A nitrogén stratégia mellett, a jól fejlett állományoknál a növekedésszabályozók és gombaölőszerek összehangolt alkalmazása vezethet sikerre. Az árpa esetében a növény „talpon tartása” jelentős termésveszteségtől óvhatja meg a termelőt. Nagyon fontos a széles hőmérsékleti határok között jól alkalmazható növekedésszabályozó készítmény adagolása. Segítségével a szár erősítése mellett erősebb gyökérzetet is kapunk. Ezáltal nő az árpa szárazságtűrése is. Mindezek a technológiai elemek együtt eredményezhetik az egészséges, hektáronkénti 8-10 tonnás szemtermést.

Adatkezelési beállítások

Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.